Az építőiparban már több, mint egy tucat csúcstechnológiás megoldásra van kiemelkedő kereslet. Kritikánk a legprogresszívebb és leghasznosabb IT-technológiákra és innovatív építőanyagokra terjed ki, amelyek évről évre egyre inkább beépülnek az építkezés szférájába, a jövő legmerészebb elképzeléseit valósítva meg.
Tartalom
- Az iparág jellemzői
- A technológiák fő előnyei
- BIM
- Felhőalapú szolgáltatások és mobiltechnológia
- Mesterséges intelligencia
- A Tárgyak internete
- Virtuális és Kiterjesztett valóság
- Gépesítés és külső csontvázak
- 3D-s nyomtatás
- Nagy adathalmazok
- Digitális ikerpárok
- Blokklánc technológia
- Fa
- Beton
- Tégla
Információtechnológia az építkezésben: Következmények az iparágra nézve
Az iparág jellemzői
Az építőipart sok kritika éri a túlzott konzervativizmusa, szabványosítása és bürokratikus dokumentumáramlása miatt. Az építkezésbe azonban nem a legkönnyebb beépíteni a legújabb technológiákat. Ez azért van, mert számos követelménynek kell megfelelniük: biztonsági előírásoknak való megfelelés, könnyű használat, valamint költséghatékonyság úgy a kezdeti költségek, mint a jövőbeni üzemeltetési költségek csökkentése szempontjából. Minden technológiához a projektcsoport részéről megfelelő, jól átgondolt tervezésre és kivitelezésre, ugyanakkor rendszeres minőségellenőrzésre és a személyzet képzésére is szükség van.
A technológiák fő előnyei
A városok és lakosságaik növekedése, valamint a NAGY ADATHALMAZOK korszakában létrejövő új kommunikációs formák, a gazdaságok és az emberek jólétének fejlődése immár az építőipart is arra készteti, hogy aktívan integrálja az innovációkat és technológiai megoldásokat. Ennek következtében egyre nagyobb számban láthatjuk az új technológiák aktív népszerűsítését és felhasználását az építkezési területeken.
Napjainkban a technológia olyan ütemben fejlődik, hogy az az építőipar nagymértékű digitalizációját idézi elő. Az IT-technológiák alkalmazása már ma versenyterületet jelent a fejlesztők és vállalkozók körében. Az építőipari innovációk leegyszerűsítik az építkezés folyamatát, ugyanakkor növelik a nyereséget, ezek pedig megkönnyítik a projektpályázatok megnyerését.
Az innováció gazdasági előnyöket nyújt, és növeli az adott építőipari vállalat versenyképességét, végső soron pedig segíti a lehető leghatékonyabban megvalósítani az ügyfél igényeit.
E cikkünkben a tíz legjobb új építőipari technológiát és építőanyag innovációt vizsgáljuk.
Népszerű modern építőipari technológiák
#1: BIM
A BIM (épületinformáció-modellezés) már több éve a modern tervezés és építőipari technológia kiemelt témája. Nem csak az épület virtuális modellezését foglalja magában, hanem átfogó digitális ábrát is biztosít az adott objektum fizikai és funkcionális tulajdonságairól.
A BIM nem csak az építkezési fázist veszi figyelembe, tekintettel van az épület menedzsmentje és üzemeltetése során fontos berendezésekre és egyéb elemekre is. Ez azt jelenti, hogy a javítás, illetve a lebontás lehetősége is ide tartozik. A BIM, ha teljes mértékben ki van használva, az objektum teljes életciklusát rendkívül részletesen mutatja be.
Az objektum tervezésének minden alkotóelemét és apró részletét figyelembe veszi és egy egységes formátumban veszi számításba. Ha valamely elem vagy tétel eltávolításra vagy helyettesítésre kerül, akkor a teljes modellt újra számolja az új információ alapján.
A BIM-nek köszönhetően az objektumról alkotott virtuális modell lehetővé teszi a szakértők számára, hogy:
- észleljenek minden problémát, következetlenséget és ellentmondást;
- leellenőrizzék a létesítmény vélt előnyeit;
- módosítsák az objektum tervét;
- becsléseket készítsenek;
- vezéreljék a munkafolyamatot;
- előre láthassák a leendő építkezés veszélyeit;
- kiszámítsák az erőforrásokat;
- továbbá a projekt összes résztvevője ugyanabból a modellből dolgozhat.
A BIM-technológia csökkenti:
- az anyagköltséget;
- a projektekben elkövetett hibák számát;
- az elmulasztott határidők számát.
Ha átfogó digitális adatkészlet áll rendelkezésre az adott objektumról, az építkezési, épületüzemeltetési munkálatok mobileszköz segítségével is kivitelezhetők. Ennek eredményeképpen megfelelő minőségellenőrzés lehetséges minden munkafázisban, például, a PlanRadar funkciói segítségével. Egy ilyen jellegű megoldás nagymértékben leegyszerűsíti az építkezési folyamatok ügyintézését és vezetését, valamint optimálisabb eredményekhez is vezet.
Az Egyesült Államokban az építőipari vállalatok körülbelül 72%-a használ BIM-et, így pénzt takarít meg a projektjein. Az Egyesült Királyságban 2016-tól minden állami finanszírozású építkezési projekthez 2. Szintű BIM használata kötelező, ami felgyorsítja a megoldás bevezetését. Ezzel szemben például Oroszországban a cégek csupán 5-7%-a használ BIM-et (főként megavárosokban és nagyméretű cégeknél), és az új építőipari technológiák használata ennél is kisebb népszerűségnek örvendenek vidéken.
Franciaország kormánya 2017 óta vezette be a BIM-et a lakásépítési ágazatba, félmillió lakóépületnél használva fel azt. Spanyolországban a BIM használata 2019 óta kötelező az infrastruktúra projektekben.
Németország 2020-al kezdődően minden infrastruktúra projektben kötelezővé tette a BIM használatát. A Benelux államok ugyancsak nagymértékben használják ezt a technológiát.
#2: Felhőalapú szolgáltatások és mobiltechnológia
A BIM-modellek leghatékonyabb használatához felhőalapú szolgáltatásokra van szükség az adatcsere és valós idejű információkhoz való hozzáférés érdekében. A Felhőben szegmensinformációk és eszközök széles választéka tárolható, az építészmérnökök által használt eszközöktől egészen a projektmenedzsment rendszerekig, amelyek minden projekt résztvevő számára mobilkészülékről bármikor elérhető. Ezzel nagymértékű együttműködés érhető el.
A felhőalapú szolgáltatások az alábbiakat nyújtják:
- nagymértékű mobilitás – minden információ bármilyen internetkapcsolattal rendelkező készülékről elérhető;
- a felhőben tárolható információmennyiség korlátlan, ugyanez érvényes az adatokat tároló szerverek számítási teljesítményére is;
- az építkezési projekt igényeinek megfelelő skálázás – rugalmas alkalmazkodás az igényekhez, nincs felesleges költség;
- költséghatékony szolgáltatások – egy saját IT infrastruktúra felépítése sokkal költségesebb, mint felhőalapú szolgáltató igénybevétele;
- a teljes csapat azonnal hozzáférhet a projekt résztvevőinek összes információjához;
- egyszerűsített kommunikáció és valós idejű együttműködés;
- több építkezési terület adminisztrációja minőségellenőrzési veszteség nélkül – a felhő segít a szinkronizálásban;
- nagyméretű irodák költségeinek csökkentése – a harmadik felek által biztosított szervereknek köszönhetően nincs szükség saját szerverre;
- maximális adatvédelem a biztonságos szervereknek köszönhetően.
#3: Mesterséges intelligencia
Ábra forrás hivatkozása: https://www.constructionexec.com/article/five-construction-machinery-innovations-that-impact-roi
A Mesterséges intelligencia (MI) olyan technológia, amely az emberi kognitív funkciókat utánozza: feladat- és problémamegoldás, ábrák, tárgyak felismerése és ismétlődő feladatokon keresztül történő tanulás.
Az MI-nek van egy különleges területe, a gépi tanulás, amely a statisztikai adatok gyűjtésén és elemzésén alapul. Ezen adatok felhasználásával az MI kiképezhető, megtanulhat következtetéseket levonni és rendellenességeket megjelölni. Az új építőipari technológiák számára nélkülözhetetlen a gépi tanulás és az MI. Ez tulajdonképpen egy láthatatlan segítő, amely több terrabájtnyi anyagot elemez ki, hibákat keres benne. Ez az olyan rutinos feladatoktól, mint például a felesleges adatok kiszűrése, egészen a meghatározott információk kereséséig terjedhet. Az MI-motort használó programokat az alábbiakra használják:
- Prediktív analitika
- biztonsági veszélyek előrejelzése múltbeli adatok alapján;
- fontos események és tendenciák felismerése az építkezési területe;
- építkezési területen tartózkodó személyek, valamint tényezők (pl. személyi védőfelszerelés használatának) nyomon követése.
- Projekttervezés és kialakítás
- költségek és ütemtervek pontos modellezése és előrejelzése;
- a begyűjtött és modellezett adatok segítenek elkerülni a költségvetés túllépését;
- kockázatok nyomon követése és enyhítése, fontossági sorrend felállítása.
- Robotgépek, folyamat automatizálás
- rutinos, egyszerű, viszont időigényes műveletek elvégzése az építkezési területen, az emberi munkaerő helyettesítésével;
- munkafolyamat optimalizálása a nagymértékű produktivitást igénylő területeken.
#4: A Tárgyak internete
Ez a technológia szoros rokonságban áll a felhőalapú rendszerekkel és az MI-vel, mivel az IoT (Tárgyak internete) nem túl hatékony az analitika és egy adatgyűjtési algoritmus hiányában. Az építőiparban az IoT számos probléma megoldásában nyújthat segítséget.
Számos érzékelő kihelyezésével az építkezési területen a projektmenedzsment megkönnyíthető, az építkezés folyamatát pedig biztonságosabbá és optimálisabbá tehető.
A szakértők előrejelzései szerint részesedése eléri az $16,8 milliárd dollárt. A technológia előnyei közé tartozik:
-
Nagyobb produktivitás
A cégek sokszor több projektet futtatnak különböző helyszíneken, amelyek egyidejű nyomon követése fontos, hisz így biztosítható, hogy a különböző csapatok mind betartják a határidőiket. Az érzékelők adatokat gyűjtenek az építkezési területen, ezeket pedig egy szoftverek kielemzi, és átfogó képet nyújt a projektvezető számára a munkálatok állapotáról. Ez a technológia segít a nagymértékű projektek lebonyolításában, csökkenti a feladatok felügyeletének idejét és költségét.
-
Biztonság
A sérülések és halálesetek a modern építkezési területeken is problémát jelentenek. Az IoT jelentős mértékben csökkentheti a kockázatot, hozzájárulhat a sérülések elkerüléséhez.
Az építőmunkások ruházatán, valamint az építőanyagokon elhelyezett érzékelők nyomon követik a személyek mozgását az adott területeken, a levegőben lévő veszélyes anyagokat, a tárolási kihágásokat, vészhelyzeteket és sok mást is. Az építőanyagokra, raktáraikban helyezett érzékelők a lopást is megelőzhetik.
-
Erőforrásgazdálkodás
Az IoT ugyanakkor a létesítmények karbantartási és erőforrás-ellátási költségeit is optimalizálja. Az intelligens érzékelők segítenek nyomon követni az áram-, víz- és üzemanyag-fogyasztást, és elősegítik ezen költségtétel optimalizálását. Az adatok automatikusan kerülnek begyűjtésre, amelyekről elfogulatlan összesítés készül, sokszor felhasználóbarát irányítópulton. Az információ felvilágosít, hogy mikor szükséges elvégezni a megelőző karbantartást, cserét vagy javításokat.
A McKinsey Global Institute a közelmúltban végzett el egy tanulmányt, amelyben a Tárgyak internetének az építő- és bányaiparra gyakorolt hatását vizsgálta, amelynek eredménye szerint a tulajdonosok az IoT alkalmazásával több, mint $160 milliárd dollárt takaríthatnának meg. A Tárgyak internetében rejlő potenciál az elkövetkező években az építőiparban, ennek egyre nagyobb mértékű digitalizációjával csak jobban felszabadul majd.
#5: Virtuális és Kiterjesztett valóság
Ábra forrás hivatkozása: https://www.khl.com/international-construction/virtual-and-augmented-reality-the-realities-of-modern-construction/142216.article
Az építészetben és az építőiparban felbukkanó új technológiák közül a virtuális valóság (VR) különösen megragadó. A segítségével „valós” világ hozható létre egy digitális környezetben fotók, renderelések, valamint 360°-os videófelvételek segítségével. A technológia képes valós digitális környezetben navigálni, és lehetővé tenni, hogy valós időben kölcsönhatásba lépjünk adott tárgyakkal. A kiterjesztett valóság a valós környezetre ráhelyezett külön digitális elemeket is magában foglal, ezek kiegészítik a tervezett végső modellt.
A VR teljességet kölcsönöz a virtuális tárgyaknak, VR-szemüveg segítségével „életre kelti” a digitális információt. Ez egy különleges, első személyű, belső nézetes tapasztalat, amely professzionálisabb megoldásokat, és szakértői megítélést tesz lehetővé, mert olyan, mintha a szakember az építkezési területen, vagy akár a kész projektben állna.
Ez a technológia:
- segít megvalósítható új tervirányzatok megvalósításában;
- hatékonyabbá teszi az építkezés előrehaladásának nyomon követését;
- segít azonosítani a problémákat már az építkezés korai fázisaiban;
- összetett építmények tanulmányozásában használt praktikus eszköz;
- segít új építkezési projektek piacra juttatásában és az ötletek beruházóknak történő bemutatásában.
#6: Gépesítés és külső csontvázak
Annak ellenére, hogy egy olyan iparágban, mint az építőipar az emberi munkaerő helyettesítésének számos előnye van, még mindig az ún. kétkezi munka dominál, és sokszor ez jelenti az egyetlen produktív megoldást. Az építkezési területek gyorsan változó környezetek, ahol nincs helye a fantasztikus MI-vel nem rendelkező robotoknak. Mivel egy adott algoritmusnak megfelelően üzemelnek, túlságosan merevek, nem képesek gyorsan reagálni a változásokra.
Az építőipar azonban lépcsőzetesen intelligens megoldásokat vezet be, különösen drónhasználat formájában. És ez a technológia sokkal több ingatlan és kereskedelmi használatra alkalmas, mint csupán a különböző objektumok légi fényképezése.
A drónok az alábbiakra használhatók fel:
- biztonsági ellenőrzés: építkezési területek felügyelete és veszélyes területek felismerése kamerák segítségével. Ezzel kiküszöbölhető az építkezési terület személyes ellenőrzése, azonban az ügyvezetők azonnal a helyszínre küldhetik az illetékeseket a probléma megoldása érdekében;
- a drónok építőanyagokat szállíthatnak a területre, így csökkentve a gépjárművek számát;
- a projekt befejezését követően a drónok bizonyos épületi elemek lebontására is felhasználhatók. Lassúbb, viszont mindenképp költséghatékonyabb és biztonságosabb megoldást jelentenek;
A robotizált külső csontvázak felgyorsíthatják a munkát és produktivitást az építkezési területen. Egy ilyen „felszereléssel” rendelkező személy nagyobb súlyokat képes megemelni, ezáltal számos feladat megkönnyíthető. Az autóiparban a külső csontvázak a munkavállalók sérülései, és a fáradtság okozta hibák számának csökkentését is elősegítik, tehát valószínű, hogy az építőipar számára is előnyös lenne az ilyen jellegű technológia.
#7: 3D-s nyomtatás
Ábra forrás hivatkozása: https://do.nn.ru/advert/categories/building_construction/equipment/building/?id=1895881601
Ezt a technológiát már régóta használja az építőipar, azonban csak az elmúlt néhány évben terjedt el jobban.
Az építőiparban a 3D-s betonnyomtatási piac értéke az előrejelzések szerint 2024-ig $58 millió dollárra növekszik.
Ezt a növekedést elősegíti az építőipari 3D-s nyomtatás irányi egyre nagyobb igény. Az igény növekedését a technológia által kínált megnövekedett produktivitásnak, valamint a különböző bonyolultságú szerkezetek könnyű nyomtatásának köszönheti.
A közvetlenül az építkezési területen történő nyomtatás, illetve az legyártott építőelemek (falak, panelek) vagy egyéb alkotóelemek az építkezési területre történő szállítása nem csak a gyártási költségeket csökkenti, hanem a logisztikai és személyzeti költségeket is.
A 3D-s nyomtatás extrudálási technológiájának köszönhetően egyre többféle anyagból lehetséges a nyomtatás – beton, geopolimerek, cement, gipsz és agyag.
A 3D-s nyomtatás előnyei:
- gyorsaság;
- pontosság (minimális számú hiba);
- változatos tervezés;
- nagy teljesítmény;
- szállítási és személyzeti többletköltségek megtakarítása;
- környezetbarátság.
A jövő fényes a 3D-s betonnyomtatás számára. Már létezik fenntartható és skálázható megoldás a különböző objektumok 3D-s betonnyomtatására (BAM, Hollandia betonból készült szerkezeti elemek 3D-s nyomtató központja).
Oroszországban az Irkutszkbeli Apis Cor. cég 2017-ben egy különleges 3D-s nyomtatót fejlesztett ki. A cég a nyomtató segítségével egy házat teljesen felépített. Az orosz 3D-s nyomtató előnye, hogy képes polárisan kinyomtatni a házat, tehát nincs szükség sínekre, mint más 3D-so nyomtatóknál, és lapos felületre sincs szüksége a pontos munkavégzéshez. Továbbá, a nyomtató maga készíti elő az arányos anyagkeveréket.
#8: Nagy adathalmazok
Ábra forrás hivatkozása:https://www.wirtgen-group.com/de-de/news-und-media/wirtgen-group/big-data/
A fejlődő technológiák mellett a nagy adathalmazok is fontos szerepet játszhatnak az építkezési folyamatok optimalizálásában. Hatalmas mennyiségű adatot és szétszórt információt lehet rendszerezni és elemezni, bennük olyan mintákat és tényeket felfedezni, amelyek számos feladatban segítséget nyújthatnak, így hozzájárulva a költségek csökkentéséhez, veszélyek megelőzéséhez és az egyes projektek hatékonyságának előrejelzéséhez.
A nagy adathalmazok nem korlátozódnak az egyének által begyűjtött információkra és adatokra, magukban foglalhatják az IoT-ból (Tárgyak internetéből) származó számos érzékelőtől, rendszertől és programtól kapott információkat. Az MI-vel (Mesterséges intelligenciával) és a gépi tanulással karöltve ezek az adatok igen hatékony építésvezetési eszközzé válhatnak.
A nagy adathalmazok lehetővé teszik az időjárási és egyéb viszonyok felismerését egy adott építkezési területen, segítségükkel kiszámítható az adott építkezési munkálat elkezdésének legmegfelelőbb ideje, előre jelezhető a projekt zökkenőmentes végrehajtása. Ugyanakkor a már elvégzett projektekből származó adatok alapján azt is előre jelezhetjük, hogyan teljesít majd egy jövőbeli projekt.
Az adathalmaz kielemzése fontos prediktív következtetésekhez vezethet az adott feladatok kivitelezhetőségéről, valamint segíthet a projektvezetőknek csökkenteni a költségeket a kezdeti építési terv optimalizálásával vagy helyettesítésével.
#9: Digitális ikerpárok
Ábra forrás hivatkozása: https://www.cadmatic.com/ru/resources/blog/digital-model,-digital-shadow,-or-digital-twin-%E2%80%93-what-is-at-the-core-of-data-driven-shipbuilding/
A digitális ikerpárok a fizikai objektumok (egyedülálló épületek vagy akár teljes városok) tökéletes virtuális másai. A technológia a BIM-mel egy szinten van, legalábbis ugyanazokkal az elemekkel rendelkezik.
Azonban a BIM és a digitális ikerpárok közötti legfőbb különbség az, hogy a digitális iker a személy és a környezete közötti kölcsönhatást szimulálja, időközben pedig frissül a pontosságának és a valós idejű információk megőrzése érdekében. A fizikai objektum digitális ikerpárja az épület aktuális állapotáról, tartalmáról és infrastruktúrájáról, valamint arról ad információt, hogy milyen hatással van a felhasználókra.
Az ebből következő számítógépes modell egy mindenki számára hozzáférhető környezetbe építi be az információk. Míg a BIM-modell általánosan véve statikus, a dinamikus digitális ikerpár az idő során változik. Az ikerpárok lehetővé teszik a különböző jelenetek és veszélyek – a környezeti katasztrófák hatása, különböző vészhelyzetek –, tűzesetek vagy valamely épületelem beomlásának vizsgálatát – szimuláció segítségével.
A digitális ikerpár a BIM-modell alapján különböző adatblokkok beépítésével képes „megtapasztalni” az adott információt. A digitális ikerpár prediktív funkciója az egyik legfontosabb, amivel rendelkezik. A lehetséges problémák, vagy ellenkezőleg, annak pontos felmérése, hogy az adott objektum képes lesz-e ellenállni az elvárt terhelésnek, lehetővé teszi az építészek számára, hogy elkerüljék a többletköltségeket, és optimalizálják a folyamatokat, valamint a korai szakaszokban történő igazításokat is. Ugyanakkor a hatékony épületüzemeltetést is lehetővé teszi az építmény teljes élettartamára.
#10: Blokklánc technológia
Ábra forrás hivatkozása: https://iqdecision.com/blokchejn-i-smart-kontrakty-mogut-stat-resheniem-nerazreshimoj-do-jetogo-problemy-v-stroitelstve/
A blokklánc az építőiparban intelligens szerződések formájában vezethető be, amelyek „ügyvezetőként” vannak jelen valamennyi szerződő fél számára: az intelligens szerződés digitális protokollja a blokklánc hálózaton van bevetve. Ez a felelősségre vonhatóság szempontjából fontos, mivel pontosan naplózza, hogy mikor került sor egy adott eseményre, és a láncban soron következő eseményt ez alapján indítja el, amely lehet akár kifizetés egy alvállalkozónak, vagy a következő feladatsor elindítása.
A blokklánc technológia eredetileg a kriptovalutás ügyletek során volt felhasználva, azonban biztonságosságának és átláthatóságának köszönhetően többrészes folyamatban – pl. építkezésben – is hatékony eszköz lehet. Ez azért hasznos, mert nem foglal magában olyan közbenjáró elemeket, mint a standard adatbázisok: az adatcsere végfelhasználók között megy végbe (a peer rendszerek önmaguk a szerverek, az Interneten keresztül csatlakoznak egymáshoz) – központi számítógép nélkül.
A blokklánc nyilvános tranzakciós adatbázisban (blokkban) tárolt digitális információ, amelyet peer-to-peer számítógépes rendszerek vezérelnek, vagy számítógép hálózat (lánc-lánc) ellenőriz.
A láncban található egyes eszközök különböző típusú információt tárol, mint például banki pénzügyi tranzakció bizonylat, szerződés, tulajdoni lap, vagy hitelesítés. A blokklánc biztonságát a láncban részt vevő szereplők ellenőrzik, minden résztvevő felel az információ rá eső részének digitális aláírással történő megvédéséért. Ezáltal gyors és biztonságos adatcsere biztosítható, harmadik felek – pl. bank – közbenjárása nélkül.
A műveletek decentralizálása, amely során a felelősséget és a garanciát a láncba részt vevő szereplők vállalják, a blokklánc fő előnye. Az építkezési terület vezetőjének vagy a projektmenedzsernek nem kell jelen lennie minden eseményen, a rendszer biztonságából adódóan a következő lépés automatikusan indul be, teljeskörű dokumentálás mellett.
Az intelligens szerződés egy blokklánc hálózaton elindított digitális protokoll, amely a szerződés előírásainak teljesítését szolgálja. Még kis projektek esetén is számos cég, alvállalkozó és szállító vesz részt az építkezési folyamatban.
A projektadatok egy központosított helyen vannak tárolva, az építkezési terület felügyeletét és irányítását szolgálják, azonban a blokklánc technológia segítségével a projektadatok valós időben hatékonyabban nyomon követhetők és feldolgozhatók. A blokklánc technológia ugyanakkor a projektmenedzsment munkafolyamatának bizonyos elemeinek automatizálására is felhasználható, beleértve a minőségellenőrzést is. Ezzel feloldódna az a projektmenedzserekre és építkezési területi vezetőkre gyakorolt nyomás, miszerint mindenhol egyidőben ott kellene lenniük.
A blokklánc technológia átláthatóságot biztosít az építkezési folyamat során, az információ minden érintett számára elérhető, a projekt munkafolyamatai pedig leegyszerűsödnek. Emellett a technológia elősegíti az együttműködést és az időszerű döntéshozatalt, miközben megbízható ellenőrzési napló létrehozásával minimálisra csökkenti a kockázatot és a nézeteltéréseket.
A blokklánc az alábbi folyamatokat képes egyszerűsíteni:
- fizetés;
- feladatkezelés és -kiadás;
- tranzakciók elvégzése;
- épületek/létesítmények ellenőrzése;
- átláthatóság és folyamatbiztonság;
- vitarendezés.
A blokklánc általában véve csökkenti a folyamatok szétforgácsolódását, segít a vezetőknek a projekt egyes szakaszainak nyomon követésében, és az erőforrások hatékonyabb kiosztásában.
Új építőanyagok és technológiák a modern építőiparban
Az épületek a fejlett technológia és a legújabb anyagok összehangolásának köszönhetően eddig soha nem látott sebességgel épülnek fel A piac már régóta ismeri az olyan építőipari innovációkat, mint például a 3D-s nyomtatású panelek, állandó betonzsaluzatok, mozgatható moduláris technikák és a szerkezetes építkezés – ezen a technológiák már eléggé népszerűek a modern építőiparban. Az elmúlt évtizedben viszont egyre több cég használ új energiatakarékos technológiákat építkezés során.
A csúcstechnológiás, hőtárolásra képes és önjavító tulajdonságokkal rendelkező építőanyagok már használatban vannak, de arról tudtál, hogy létezik olyan különleges építőanyag, amelynek köszönhetően az épület képes a városi levegőben lévő szmog megszűrésére? A modern építőanyagok kiváló alternatív megoldást nyújtanak a hagyományos módszerekhez képest, és rendkívül nagyszámú startup cég gyárt különböző építőipari problémákra megoldást nyújtó, fejlett építőanyagot.
A következő szakaszban a jövő legígéretesebb és legnépszerűbb építőanyagairól tájékoztatunk, amelyek közül sokan már napjainkban használatban vannak.
#1: Fa
A fa az egyik legkörnyezetkímélőbb anyag, amely a technológiának köszönhetően immár erősebb és tartósabb is, mégis megfelel az ökológiai normáknak.
Az építőiparban a skandináv favázas házépítési módszer széles körben elismert. Talán hallottál már egy hasonló orosz technikáról, amely kupolás faházak felépítését teszi lehetővé szegek felhasználása nélkül. A szerkezetre gyakorolt terhet a különleges zárszerkezetű illesztések viselik. A kupola ezzel a technológiával történő összeszerelése a Lego építőkockás építéshez hasonlít.
Ábra forrás hivatkozása: https://market.sakh.com/2123860.html?info
Az osztrák Naturi rendszerben szintén fát használnak. Ebben a módszerben a fagerendák függőlegesen vannak egymásra helyezve. Ezzel megoldódik a zsugorodás, hőszigetelés és szerkezeti megbízhatóság kérdése.
Ábra forrás hivatkozása: http://tiny-house.me/yekologichnye-kroshechnye-doma-freedom-ot-kompa/
A Naturi összetett gerendás ötletét alapul véve a TWIN BEAM orosz vállalkozás a következő megoldással rukkolt elő: többrétegű gerenda felhasználásával különböző vastagságú, kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonságú, zsugorodásmentes falakat hoztak létre. Az üreges fa építőkockák is alternatív megoldást jelenthetnek az épületek szigetelésének és környezetbarát jellegének megtartására.
A modern építőiparban a többirányú fapanel rétegek nyomás alatt történő keresztirányú ragasztásán alapuló CLT technológia is használatos. Ez egy olyan új technológia, amely lehetővé teszi a fával történő magasépítést. Londonban például van egy 30 méter magas, 9 emeletes épület, amely ötrétegű fapanelekből épült. Ez a technológia bizonyítja, hogy a fa nem csak a hagyományos épületek és egyéni lakóépületek esetén használható fel, hanem nagymértékű városfejlesztési projektek keretében is.
#2: Beton
Általában a környezetbarát anyagok ellentettjeként ismert betonon számos kortárs technikát alkalmaznak.
A kanadai CarbonCure Technologies cég rájött, hogyan használja fel a nagyüzemek által kibocsátott káros CO2-t a betontömbök gyártásában, közben megkötve a szén-dioxidod. Az így legyártott beton környezetbarátabb: a szén-dioxid felvétel a környezetbarát anyagok ideális tulajdonsága.
Önjavító beton
Ábra forrás hivatkozása: https://www.proektant.ru/articles/stroitelstvo/283779.html
A beton önmagában törékeny anyag. Azonban több módszer létezik a beton ellenállóbbá tételére. Egy ilyen módszer keretén belül baktériumokat adnak hozzá, egy másikban nátrium-szilikátot, a harmadikban gombát. Az eredmény akár az évek során bekövetkező elhasználódás, akár a természeti katasztrófák okozta károsodás ellen jobban védett épületek.
Hajlítható beton
A beton egy további forradalmi formáját a Swinburne-i Egyetem tudósai fejlesztették ki. Az ő technológiájukkal hajlítható beton hozható létre. A technika szállópernye (közönséges ipari hulladékforma) hozzáadásán alapszik. Ennek a beton összetételében hozott innovációnak köszönhetően az új anyag elképesztően erős, és akár 400-szor rugalmasabb, mint a közönséges beton. Az ilyen típusú beton gyártása 36%-kal kevesebb energiát vesz igénybe, és akár 76%-kal kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, azaz környezetbarát választássá teszi.
#3: Tégla
Ennek az őskori építőanyagnak egyik legismertebb kortárs fejlesztése a 3D-nyomtatott Cool Brick tégla, amely egy saját hűtőrendszerrel rendelkező anyag. A téglák porózus jellegéből adódóan a levegő áthatol a pórusaikon. A téglapórusok nedvességgel telítettek, amely elpárolog, és lehűti az építményt. A téglák könnyen feltölthetők vízzel: öntsünk vizet a falra, vagy várjunk, amíg esni nem kezd. Ezek az anyagok meleg országokban jelentenek kiváló energiahatékony megoldást, mivel nekik köszönhetően nincs szükség nagy fogyasztású klímarendszerekre.
Ábra forrás hivatkozása: https://www.forumhouse.ru/journal/articles/5983-goroda-budushego-napechatayut-na-3d-printere
A St. Louis-i Washington Egyetem kémikusai a közelmúltban olyan téglát fejlesztettek ki, amely fényforrásként is használható. A PEDOT polimerrel bevont intelligens téglák akár magukban is áramforrásként használhatók, vészhelyzeti fényforrásként szolgálhatnak.
Összefoglalás
Egyértelmű, hogy az építőipar nagymértékű digitalizációja és a BIM-technológiák implementálása nem fog leállni. A versengő építőipar megköveteli a vállalkozóktól, hogy az építési időre és költséghatékonyságra helyezzék a hangsúlyt.
Viszont az építkezés nem csak a számítógépes tervezés útján válik egyre okosabbá, hanem az építési módszereink számos változtatása által is. Ilyenek például a robotok használata, 3D-s nyomtatás, érzékelők, intelligens építőanyagok és technológiák.
Végső soron az új technológiák határozottan befolyásolni fogják az építőipar nyereségeit. A projekt szakaszainak optimalizálásával a műszaki szakvéleményektől az üzemeltetésig, a vállalatok új területeken érhetnek el költséghatékonyságot és jobb hatást.
A PlanRadarról
A PlanRadar egy 2013-ban alapított vállalkozás, amely innovatív mobilszoftver megoldásokat biztosít az építő- és ingatlanipar számára. Alkalmazásunk elérhető az iOS, Android és Windows operációs rendszert futtató készülékeken, és már több ezer ügyfelünknek segített vállalkozásuk digitalizációjában. A PlanRadar hetente több, mint 25 000 projektet dolgoz fel.
