A jövő építészete – a PlanRadar 2022-es kutatása

A PlanRadar 2022. júniusában egy kutatási projektet bonyolított le, amelyben az ipar vezető szereplőit kérdezte a jövőbeli építészeti tendenciákról, prioritásokról és stratégiákról 12 országban.

E-könyv letöltése

e-Könyv

A PlanRadar 2022. júniusában egy kutatási projektet bonyolított le, amelyben az ipar vezető szereplőit kérdezte a jövőbeli építészeti tendenciákról, prioritásokról és stratégiákról 12 országban. Ebben a bevezető blogban a tanulmányunk kulcsfontosságú eredményei közül mutatunk be néhányat.

Az épületek kialakítását nagymértékben befolyásolják a helyi körülmények. Az építészek számára mindig korlátokat állítottak fel a helyileg elérhető anyagok, az emberek ízlése, egyedi igényei, valamint az időjárási körülmények.

Napjaink globalizált korában az épületekben felhasznált számos anyag, valamint az építészetet befolyásoló tendenciák egyre inkább univerzális jellegűek. Az épületek például gyakorlatilag minden országban nagymértékben acélból és betonból készülnek, míg a múltban a helyi alapanyagok, mint például a bambusz, a kő, az agyag vagy akár a jég voltak a mérvadóak. Hasonlóképpen az építészeknek mindenhol globális kihívásokkal kell szembenézniük – különösen a klímaváltozással és az egyre emelkedő hőmérséklettel.

Mégis fennállnak az országok közötti különbségek. Visszatérve a klímaváltozáshoz, a hatásait világszerte más- és másképpen élik majd meg – ez pedig egyedi, lokalizált módon hat majd ki az építészetre. Az Arab-öbölbeli építészeknek például szélsőséges forróságra való tekintettel kell majd tervezniük, míg Nyugat-Európában a szökőárak veszélyét kell figyelembe venniük.

A jövő építészetének megértése

A világszerte ügyfelekkel rendelkező PlanRadar építkezési szoftvervállalkozás élénken érdeklődik az építészeti tendenciák iránt. Ahhoz, hogy megértsük, a vállalatunk által lefedett országok építészei miként alkalmazkodnak a változásokhoz, és miként terveznek a jövőt illetően, úgy döntöttünk, átfogó kutatást végzünk, hogy kiderítsük, a szakértők szerint hogyan fog kinézni az építészet az országukban az elkövetkező évtizedekben.

Az információk megszerzése érdekében 12 országban az építészet jövőjéről szóló előrejelzéseket, szabályzatokat és elemzéseket vizsgáltunk. Nyilvánosan elérhető adatokat szereztünk be szakértőktől, független intézményektől, szakmai szövetségektől és állami szervektől a prioritások, törekvések és stratégiák megértése érdekében. Az alábbi országokra összpontosítottunk: Az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Olaszország, Egyesült Arab Emírségek és Lengyelország.

A gyakorlat során számos elképesztő tendenciát fedeztünk fel. Ebben a bevezető blogban áttekintést biztosítunk a gyakorlat kulcsfontosságú eredményeiről azzal kapcsolatban, hogy a szakértők szerint hogyan néz majd ki az építészet jövője a saját országaikban. Amennyiben további részleteket szeretne megtudni, két e-könyvet készítettünk a specifikus építészeti típusok jövőjéről, valamint adatainkat is elérhetővé tettük:

• A jövő otthonai
• A jövő irodái
• Adatok letöltése

Miért van szükségünk globális szemléletre az építészet jövőjéről?

Ön tudta, hogy Olaszország az egyetlen olyan ország, ahol a szakértők komolyan gondolkodnak a burkolateltávolításon (aszfalt eltávolításán) mint a holnap várostervezése fő tendenciáján. Vagy azt, hogy Spanyolországnak érdeklődik a legjobban az innovatív várostervezési ötletek iránt, míg Magyarország a legkételkedőbb? Vagy akár azt, hogy az országok kétharmada nagyszerű potenciállal rendelkező építőanyagként tekint a kenderre, Franciaország pedig az egyetlen hely, ahol úgy vélik, hogy a lennek jövője van.

Összehasonlítva, hogy a különböző országok miket helyeznek előnybe az elkövetkező években, azonosíthatjuk azokat a tendenciákat, amelyeknek globális hatása lesz, valamint azokat is, amelyeket inkább helyileg alkalmaznak majd. A nemzetközi összehasonlítással az alábbiakat szeretnénk elérni:

• Azon globális tendenciák, stratégiák és prioritások azonosítása, amelyeken az építészek világszerte osztoznak
• Egyes országok egyedi és sajátos céljainak azonosítása
• Országok és régiók közötti különbségek megértése
• Annak megvizsgálása, hogy az országoknak miért különböznek az építészei jövőképei
• Információk megosztása a különböző országok gyakorlatairól és a legjobb gyakorlatok népszerűsítése

Megjegyzés a módszertanról

A PlanRadar csapata 12 európai, észak-amerikai és közel-keleti országban végzett kutatást, ahol a vállalat aktív. A kiválasztott országokban eurocentrikus részrehajlás tapasztalható, mivel ezekben áll rendelkezésre a legtöbb forrás.

A forrásokat az alábbi kritériumok alapján választottuk ki:

1. A kormány vezetésével vagy általa finanszírozott jelentésből, projektből vagy jogi követelményekből.
2. Az adott ország Egyesülete vagy Építészkamarája (pl. az Egyesült Királyságban a RIBA) által készített jelentésből.
   1. Amennyiben van Várostervezők, Építőmérnökök, Tervezők, Belsőépítészek vagy Bútorgyártók szakmai egyesülete, ezek szintén információforrások lehetnek bizonyos lényeges kérdésekben.
3. VAGY az Egyesület vagy Építészkamara (pl. az Egyesült Királyságban a RIBA) tulajdonában lévő újságban vagy folyóiratban közzétett cikkekből.
   1. A fenti 1a. ponthoz hasonlóan, bizonyos kérdésekben egyéb szakmai szervek folyóiratai vagy újságjai is elfogadható információforrások lehetnek.
4. A forrásoknak a lehető legfrissebbnek kellett lenniük, nem lehettek 2020. júniusánál korábbiak, így kizártuk a pandémia előtti előrejelzéseket. A kormányrendeletek lehetnek a pandémia előttiek, azonban aktuálisnak kell lenniük. A forrásoknak adott országra kellett hivatkozniuk, nem globális tendenciákra.

5. Amennyiben a lényeges iparági testületek vagy publikációik részéről nem állt rendelkezésre válasz, egyéb harmadik forrásokat alkalmaztunk. Ezek a legtöbb esetben a helyi építészegyesület vagy -kamara vezető tagjaival készített médiainterjúkból álltak. Ezen eseteket a forrásjegyzékben egyértelműen jelöltük.

A teljes adatanyag itt érhető el.

Kulcsfontosságú eredmények: a globális építészet jövője

Tehát akkor mit várnak 12 ország vezető szakértői a nemzetük építészeti jövőjétől? A jelentések, szabályok, előrejelzések és javaslatok elemzése során számos hasonlóságot és különbséget sikerült azonosítanunk.

Globális építészet fő tendenciái

As displayed above, there are several almost universal trends affecting the future of architecture. Our research shows that the following issues, priorities and strategies will be of concern to architects almost everywhere:

A fent bemutatottak értelmében számos csaknem univerzális tendencia befolyásolja az építészet jövőjét. A kutatásunk szerint az alábbi problémák, prioritások és stratégiák érdeklik az építészeket szinte mindenhol:

1. Fenntarthatóság: Az általunk vizsgált országok vezető építészei testületei és szakértői maradéktalanul elkötelezettek a szakma fenntarthatóságának javítása mellett. A globális szénkibocsátás csaknem kétötödét okozzák a bolygó épületei (felépítésük, használatuk és lebontásuk révén), ezért az építészek világszerte tisztában vannak az általuk megtervezett szerkezetek fenntarthatóságának javításában játszott szerepükkel.
2. Nulla nettó: A nulla nettó építkezés szén-dioxid-semleges épületek létrehozására vonatkozik, a 12-ből 10 országban fő tendencia. A nulla nettó épületben a felhasznált anyagok, maga az építkezés, működtetés és majdani felszámolás nem képezhet kibocsátást. Ahol ez nem lehetséges, karbon-ellentételezést alkalmaznak
3. Élhetőség és emberközpontú tervezés: Az általunk vizsgált 12 országból hétben felmerül az élhetőségre való összpontosítás. Egyre nagyobb a tudatosság az iránt, hogy az épületek lehetnek többek, mint puszta munka-, alvó- vagy időtöltési helyek, úgy is megtervezhetők, hogy javítsák az emberek életminőségét, egészségét és jólétét. Bár ez már régóta az építészeti elmélet és képzés részét képezi, előnyös látni, hogy olyan sok ország építészei belefoglalják a szabályzataikba.
4. Épületek mint a környezet részei: Az épületeket sok évig a közvetlen környezetre fittyet hányva építették. Helyszíntől függetlenül hasonló anyagokból és tervek alapján készültek. A vizsgált országok felében azonban az építészek immár az építkezést helyileg érzékenyebb módon közelítik meg, ahol az épületeket körülvevő tájkép, a természetes fény, a tájolás, az időjárás és egyéb tényezők is befolyásolják az alkalmazott megközelítést.
5. Ellenállás a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben: Amint a klímaváltozás egyre harapósabbá válik, a 12 országból öt állítása szerint fokozott ellenállással rendelkező épületeket szándékszanak tervezni. Figyelemre méltó, hogy az ellenálló képesség fontosságát kiemelő országok közül egyeseket jelentősen érintették a szélsőséges időjárási körülmények.
6. Épületek újrafelhasználása és újrahasznosítása: A történelem nagy részében az építészeti prioritás az új épületek építése volt. A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak miatt azonban a 12 ország közül hat jelentése szerint a meglévő szerkezetek újrafelhasználása vagy átalakítása fontos tendencia lesz a jövő építészetében.
7. Nagyobb mértékű helyi várostervezés: Az autókra való támaszkodás mértékének, valamint az ingázási idők csökkentése érdekében a helyi várostervezés arra összpontosít, hogy a szolgáltatásokat (az élelmiszerüzletektől az egészségügyi szolgáltatókon keresztül a munkaterekig) járótávolságon belül helyezze az emberek otthonaitól. A vizsgált országok egyharmadában lévő építészek ezt fontos tendenciaként jelölik meg – amely egybevág az élhetőség és az emberközpontú tervezéssel is.

Fenntarthatóság

A klímaváltozás hatására való tekintettel nem meglepő, hogy a vizsgált országok kulcsfontosságú tendenciaként emelték ki a fenntarthatóságot az építészeti ágazat jövője számára. Az adatok részletesebb megvizsgálása során azt láttuk, hogy különböző a „fenntarthatóságra” különböző stratégiákat és értelmezéseket alkalmaznak.

A 12 ország közül 10 a „nulla nettó” építkezést jelölte meg a jövő építkezésének egy elemeként. Ezen fogalom szerint az épületeket úgy kell megtervezni, hogy építkezés során a lehető legkisebb mennyiségű szén-dioxid kerüljön kibocsátásra. Ezt követően az esetlegesen bekövetkező emissziókat pedig ellensúlyozni szükséges. A tanulmányba foglalt EU államok tekintetében megjegyzendő, hogy a koalíció kihívást jelentő kibocsátási célok mellett kötelezte el magát, és ez a nemzetközi összpontosítás valószínűleg a helyi kezdeményezéseket is hajtja. Érdekes azonban, hogy egy EU-tagállam, név szerint Magyarország ezt kevésbé értékeli.

Eközben a 12 ország közült öt (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, és Olaszország) a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni ellenállást látja az elkövetkező évtizedek kulcsfontosságú építészeti tendenciájának. Ezek az országok vitathatóan pragmatikusan közelítik meg a klímaváltozás tényét, és ezen új valóságnak megfelelő építkezési módszereket részesítik előnyben.

Mik a legjobb gyakorlatok a fenntarthatósági célok elérésére?

Míg minden ország fontos tendenciaként ismeri el a fenntarthatóságot, különböző módszerekkel „valósítják meg” azt. A javasolt legjobb gyakorlatok úgy az egyéni épületek, mint a szélesebb körű városi környezet szintjén jelen vannak. Az építészet itt várostervezésbe gyűrűzik át, és szélesebb körű stratégiákra támaszkodik a fenntartható épületek biztosítása érdekében.

A vizsgált országok fele például arra számít, hogy a jövő építészete megújuló energiaforrásokat foglal majd magában. Akár napelemekkel, akár földből táplálkozó hőszivattyúkkal, akár egyéb megújuló energiaforrásokkal lesz majd megoldva, ezzel a megközelítéssel csökkenthető az épületek energiaellátásával kapcsolatos szénkibocsátás. A megújuló energiaellátás javítását azonban egyetlen építész nem képes kivitelezni. Ehhez szerkezeti változásokra van szükség.

A 12 országból tíz szerint a gyalogosbarátság előnybe helyezése a várostervezésben egy módszert jelenthet az építészet fenntarthatóbbá tételére. Több gyalogolási (valamint kerékpározási vagy tömegközlekedés-használati) lehetőség biztosításával ez a megközelítés segíthet csökkenteni a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátást. Érdemes megjegyezni, hogy csak Lengyelország és az Egyesült Államok szerint nem legjobb gyakorlat a gyalogosbarátság a várostervezés fenntarthatóbbá tételére. Az Egyesült Államokban e mögött egyszerűen a gyakorlatiasság állhat; az ország legtöbb városát hagyományosan úgy tervezték, hogy az gépjárműhasználatra legyen alkalmas. A gyalogosbarátság a meglévő elrendezésükből adódóan gyakran nem valós lehetőség.

Világviszonylatban az építészek is elkötelezettnek tűnnek különféle gyakorlatok iránt, amelyek fenntarthatóbbá tehetik az iparágat. A 12 országból hét körforgásos gazdaságról, valamint újrahasznosítható építkezési anyagokról beszél, míg nyolc a vízmegtakarítást említi mint a jövő építészetének közös tulajdonságát. A 12 közül 8 ország felismeri, hogy az épületek csökkent energiafogyasztása hatékony módszer a várostervezés fenntarthatóbbá tételére, hét pedig azon a véleményen van, hogy a meglévő terület és környezetek megőrzése kulcsfontosságú stratégia.

Az általános tendenciákon kívül szintén érdemes megtekinteni a csupán egy vagy két ország által előnybe helyezett stratégiákat is. Meglepő például, hogy Lengyelország és Magyarország látszólag az egyedüli két ország, ahol hivatalosan figyelembe veszik a szigetelés javítását mint jó gyakorlatot a várostervezés fenntarthatóbbá tételére. Ennek egyik oka az lehet, hogy más országok, mint például az Egyesült Királyság már több, mint két évtizede törekszik a jobb szigetelés megvalósítására, ezért nem tekinti ezt jövőbeni tendenciának.

Az Egyesült Államok eközben az egyedüli ország, amely arra készteti az építészeket, hogy nagy hangsúlyt fektessenek a fenntartható ellátási láncok ösztönzésére. Csak az Egyesült Arab Emírségek hisz abban, hogy az alacsony és kisebb épületek létrehozása fenntarthatóbbá teszi majd a várostervezést. Az Egyesült Arab Emírségek magas és ultra-magas épületekkel kapcsolatos átfogó tapasztalatát figyelembe véve, ez egy érdekes irányváltás.

Anyagok

Az előző kérdésben megállapítottuk, hogy számos ország jelentése szerint új „megújítható” bioanyagok széles körét tervezi felhasználni az építészetben. Nyomon követő kérdésként azt szerettük volna megérteni, hogy a szakértők szerint melyek azok a kulcsfontosságú anyagok, amelyek az elkövetkező években gyakrabban lesznek felhasználva.

A 12 ország közül nyolc szerint a fa és a kender is gyakoribb felhasználásnak örvend majd a jövő építészetében, öt ország szerint a szalma és egyéb fűfélék terjednek majd el, három pedig úgy véli, hogy a micélium (gombacsíra) játszik majd jelentős szerepet. Mindezen bioanyagok fenntarthatósága igen magas, mivel növekedés közben elnyelik a szén-dioxidot, majd évtizedeik „tárolják” azt az épületszerkezetben. 

Az egyik legelterjedtebb felhasználásnak az elvárások szerint a kender örvend majd, amelyet a 12 országból nyolcban várhatóan egyre gyakrabban fognak használni. Ez a megújítható anyag egyfajta betonként alkalmazható, mivel a hagyományos anyagokhoz hasonló tulajdonságokkal bír, miközben költséghatékony és gyorsan növeszthető. A fa és a keresztrétegelt fa iránti érdeklődés is széles körű, mert nagy terhelésnek képesek ellenállni, miközben szén-dioxid raktárként is szolgálnak.

Több újrahasznosított anyag (valamint újrahasznosított beton és tégla) felhasználása is szándékolt. Ezen típusú anyagok újrafelhasználásával elkerülhető a kitermelésükkel és legyártásukkal kapcsolatos kibocsátás. Az új beton gyártása egymagában felel a világ CO2 kibocsátásának mintegy 7%-áért, tehát az építkezési anyagok újrahasznosítása jelentősen csökkentené a környezeti hatásukat.

Miközben a legtöbb ország új anyagok iránt érdeklődik, mint például a fa, az újrahasznosított anyagok, a szalma és egyéb „új” anyagok, számos ország a saját útját határozza meg.

Olaszország szakértői például azt jósolják, hogy az építészek a jövőbeni építkezések során új anyagok eddigi legszélesebb körét használják majd fel, beleértve az olyan anyagokat, mint a grafén, ökológiai fotokatalitikus festékek, regenerált nejlon, összetett anyagok, szénszálas beton, és egyéb anyagok. Az Egyesült Királyság eközben az egyetlen hely, ahol érdeklődést mutatnak a biokompozit beton és a döngölt föld iránt. Franciaországban egyedülállóan érdeklődnek a fényáteresztő beton iránt. Ezzel szemben más országok viszonylag konzervatívan állnak hozzá az új anyagokkal való kísérletezéshez. Magyarország például kizárólag a fát és a keresztrétegelt fát azonosítja az elkövetkező években felhasználandó „új” anyagként, míg az Egyesült Arab Emírségek kizárólag „intelligens anyagok” iránt érdeklődik.

Ellenállóképesség

Az építkezési ellenállóképesség az épület külső hatásokkal szembeni állóképességére vonatkozik. A kutatásunk szerint a 12 országból öt a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni ellenállóképességre helyezi a hangsúlyt. Ezek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Olaszország.

A szélsőséges időjárási viszonyokra adott reakció legalább részben összefügg azzal, hogy ezekben az országokban korábban is előfordultak természeti katasztrófák. Az Egyesült Államokat például az elmúlt két évtizedben sokféle árvíz, hurrikán és erdőtűz sújtotta. Észak-Európában az Egyesült Királyságot és Németországot az elmúlt években számos szökőár érte, Olaszországban pedig a földrengések jelentenek állandó fenyegetést.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás minden országra kihat, valamelyest aggasztó, hogy más nemzetek látszólag egyelőre nem veszik komolyan fontolóra azt, hogy miként tehetnék ellenállóbbá az építészetüket. Spanyolországot például folyamatosan fenyegeti a szárazság és futótüzek veszélye, az Egyesült Arab Emírségek az alacsonyok fekvő partvonalát pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti.

Áttervezés vagy új építkezés

A világ lakossága egyre csak növekszik, ezért folyamatosan szükség van az új szálláshelyek megépítésére. Azonban minél többet építünk, ez annál nagyobb hatással van a bolygóra. Ennek következtében egyre több ország részesíti előnyben a már meglévő épületek áttervezését, felújítását és átalakítását. Hat ország (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Csehország) ilyen vagy olyan formában jövőbeni tendenciaként emelte ki az épületek felújítását és átalakítását.

A felújítás természetesen kiváló módszer a kibocsátások csökkentésére, azonban nem mindenhol népszerű. Ez a demográfiai helyzetek, a kulturális ízlések és az építőipar prioritásai miatt lehet így. A felújítás és átalakítás az új szerkezetek megépítéséhez képest szintén eltérő készségeket követelnek.

A lokálistól a globálisig

Az építészeknek mindig érteniük kellett úgy az univerzális tervezési és mérnöki alapelveket, mint a helyi környezetet és annak forrásait. A 12 ország építészeti szakemberei előrejelzéseinek tanulmányozása révén láthatjuk, hogy a helyi és a globális elemek egyensúlyozása napjainkban is helytálló szükséglet, mivel a klímaváltozás miatt a helyi erőhatások egyre csak növelik a nyomást.

A kutatás értelmében számos olyan tendencia és téma van, amelyek mindenhol kihatnak az építészetre, és amelyek közül különösen a fenntarthatóság emelkedik ki. Ugyanakkor a globális tendenciák azonban nem mindig alkalmazhatók az egyes országok sajátos környezetében, és a különböző államok igen különböző módokon közelítik meg a hasonló kihívásokat.

Amennyiben szeretne mélyebben beletekinteni ebbe a kutatásba, alább letöltheti az egyes országokban elért eredményeket. További betekintést is generáltunk az építészet egyes típusainak tendenciáira összpontosítva.

• Építészet
• Építőipar
• Ingatlan
• Trendek és innovációk