Zöldmezős beruházás területének kivonása a mezőgazdaságból
A földtörvényben foglaltak szerint egy zöldmezős beruházás az adott terület végleges kivonását jelenti a földművelés alól. A földtörvény irányelvei alapján továbbá lehetőség szerint rosszabb, gyengébb termőképességű termőterületet kell kivonni a művelés alól és hasznosítani a zöldmezős beruházás területeként.
Mindezenfelül a zöldmezős beruházáshoz kivont terület az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjon. A zöldmezős beruházás megvalósítása során a beruházónak bizonyos környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint régészeti követelményekkel is szembesülnie kell az engedélyezési eljárás során.
A zöldmezős beruházások többsége a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet hatálya alá esik, amelynek értelmében az ilyen jellegű beruházások környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek. Az ilyesfajta vizsgálatok során az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek megvizsgálják a beruházás:
- a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), valamint
- a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre gyakorolt potenciális hatásait.
Mivel építési projekt korábban nem valósult meg a zöldmezős beruházás területein, így egy talajmechanikai vizsgálatot is érdemes kikérnie a beruházónak, hogy megkímélje projektjét a kellemetlen talaszerkezeti pproblémák okozta meglepetésektől.
Ezen felül érdemes a közműszolgáltatók véleményét is kikérni, hogy mik az adott terület közművesítési feltételei.
Az építési engedélyezési eljárás megindításakor a beruházónak kötelessége beszolgáltatnia az építési hatósághoz az összes tanulmánytervet, környezetvédelmi engedélyezési tervet és kiviteli tervet, amelyeknek az alábbiakat szükséges tartalmazniuk:
- a környezeti elemek vizsgálatának eredményét az elvégzett hatástanulmányok alapján;
- a tervezett környezetvédelmi létesítmények helyét, típusát, főbb paramétereit;
- az építés előtt elvégzendő környezetvédelmi feladatokat;
- az építés során betartandó környezetvédelmi intézkedéseket, indoklásukat;
- a zöldmezős beruházás üzemeltetése során betartandó környezetvédelmi előírásokat;
- a monitoringra vonatkozó előírásokat, javaslatokat.
Még a telekvásárlás és az építkezés megtervezésének kezdete előtt nélkülözhetetlen a terület régészeti érintettségére vonatkozó információl előzetes beszerzése is. Az építési engedélyben előírt régészeti örökségvédelmi feladatok éppen úgy a beruházás előkészítő fázisához tartoznak, mint a környezetvédelmi hatásvizsgálat. A beruházónak érdemes a projekt különböző fázisaiban megkeresnie az zöldmezős beruházás megvalósítására tervezett területen illetékes múzeumot és szakvéleményt kérnie tőle az adott területtel kapcsolatban.
- az ingatlanvásárlás előtt, illetve a tervezési fázisban a beruházónak lehetősége van az illetékes múzeumtól megrendelt próbafeltárás keretében vagy más nem destruktív módszer alkalmazásával a területen található régészeti emlékek előzetes felmérésére a beruházás tervezhetőségének céljából;
- az építési engedélyezési eljárás során az illetékes múzeum régészeti hatástanulmányt készít a hatóság előírására, amelynek célja annak áttekintése, hogy a tervezett beruházás milyen hatással van a terület ismert régészeti emlékeire;
- az engedély birtokában, a kivitelezés előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti megfigyelést, régészeti próbafeltárást vagy megelőző feltárást írhat elő.
A termőterület kivonása a földhivatal engedélyéhez kötött. Továbbá az eljárás után földvédelmi járulékot kell fizetni.
A legalkalmasabb terület zöldmezős beruházásokhoz, melyekre általában a választás is esik, azok sík, tereptárgyaktól mentes, lehetőleg városhoz közeli területek.
Zöldmezős és barnamezős beruházás
A zöldmezős beruházás nem jelent mást, mint az emberi beavatkozásoktól mentes, sok esetben érintetlen – maximum korábban mezőgazdasági célokra használt – területek beépítése.
Míg a zöldmezős beruházást legtöbbször örömmel fogadják, hiszen a terület szempontjából teljesen új beruházásról van szó és még valamilyen módon „zöld” is, addig sokan nincsenek tisztában, hogy ez mit is jelent a környezetre nézve. A barnamezős beruházások azonban a feltört és már emberi kezelésbe vett területeket hasznosítják újra, így a a településel rehabilitációjában jelentős szerepet játszanak, ráadásul hosszútávon kifizetődőbbek lehetnek.
Azonban érdemes megjegyezni, hogy általánosságban az egyik nem jobb a másiknál. Mindig az adott projekt igényeinek megfelelően kell dönteni barnamezős vagy éppen zöldmezős beruházási megoldások között.
Zöldmezős beruházások előnyei
Legfőbb előnye a barnamezős beruházásokkal szemben, hogy azokkal ellentétben a zöldmezős beruházások telep alaprajzai, elrendezései szabadon alakíthatóak, mivel sem elrendezési, sem funkcionális, sem pedig építési megoldási megkötöttségek nem állnak fenn ilyen jellegű beruházások esetén. Ennélfogva a a projekt megtervezése és kivitelezése rugalmasabbnak mondható – a megkötések hiányában -, mint barnamezős beruházások esetén. Zöldmezős beruházások esetében legtöbbször az adott területen nicnsenek kialakított épületek és felépítémények, amelyek lebontása költséges lehet.
A zöldmezős beruházások során használt területek általában nagyvárosokban nem lelhetőek fel. Nagyvárosok vonzáskörzeteiben, illetve külvárosokban hasznosítanak legtöbbször ilyen területeket haszonló projektekhez. Ez azonban lehetőséget nyújt a beruházóknak az adott terület vagy régió teljes vagy részleges infrastruktúrájának kialakítására és gazdasági fejlődésének megalapozásához is. Ennek következtében a régió üzleti aktivitása fokozódik, amely bevonz más vállalatokat is.
Zöldmezős beruházások hátrányai
A zöldmezős beruházások egyik legnagyobb hátránya, hogy a korábban zöld területek megrongálódnak, és a város és urbanizáció téhódítása megy végbe a területen.
Hátrányai közé sorolandó az is, hogy az adott területen nincsen kialakítva ipari infrastruktúra, a közművek kiépítése szükséges, valamint mindezek mellett azok kiépítési során meg kell felelni a környezetvédelmi előírásoknak. Mindezek kialakítása a kötelező érvényű előírásokat szem előtt tartva meglehetősen költséges lehet, azonban pozitívumai is lehetnek, amennyiben az adott beruházó és az adott projekt sajátos igényekkel rendelkezik.
A projekt befejezési ideje is számottevően hosszabbra nyúlhat, mint a barnamezős beruházások esetén. Ennek oka a hosszabb engedélyezési folyamat, az infrastruktúra megépítése stb.
Zöldmezős beruházások Magyarországon
Zöldmezős beruházásokra Magyarországon számos példa mutatkozik. A régi iparosok valószínűsíthetően azokat a területeket vásárolták meg új beruházásaikhoz, amelyek olcsók és mezőgazdaságilag a legterméketlenebbek voltak, továbbá más szempontokból is megfeleltek projektjeik és beruházásai céljainak és követelményeinek. Ennek a folyamatnak az eredménye lett a mai Óbudai Hajógyár telepítése is a Margit sziget fölött. Hasonlóképpen a gázgyár telepének megválasztása is zöldmezős beruházás volt, amely a Mocsáros és az Arany-patak dunai torkolata mellé települt. A város szélén helyezkedett el, azonban területe nem csábított senkit sem művelésre, sem pedig építkezésre. Az évszázad első évtizedében ugyanígy épült a balatonfűzfői Nitrokémia is, szintén zöld mezőre.
Érdemes szem előtt tartani azonban, hogy nem minden esetben a zöldmezős beruházás az optimális megoldás. Sok esetben indokoltabb barnamezős beruházásban gondolkodnia a befektetőnek, mivel infrastruktúrális, funkcionális szempontok alapján előfordulhat, hogy rozsdaövezetek felhasználása az ideális választás.